Keménység: A szilikon keménységét általában a Shore keménységi skála segítségével fejezik ki. A változó számértékek megfelelnek az anyag lágyságának vagy keménységének különböző fokainak; a megfelelő keménységet az alkatrészre kifejtett nyomás, valamint a szükséges fajlagos támasztó- vagy tömítőerő alapján kell kiválasztani.
Hőmérséklet-tartomány: Alapvető fontosságú mind a normál üzemi hőmérséklet, mind az alkatrész munkakörnyezetében fellépő esetleges szélsőséges hőmérsékletek ismerete, hogy a kiválasztott szilikonanyag hosszú távú-hőmérséklet-tartománya és rövid-hőmérséklet-tűrése megfeleljen a szükséges követelményeknek.
Kémiai kompatibilitás: Ha az alkatrész meghatározott folyadékokkal vagy gázokkal érintkezik, ellenőrizni kell a szilikon anyag stabilitását ezekkel szemben-, hogy az ilyen érintkezés ne okozzon duzzadást, korróziót vagy a teljesítmény romlását.
Méretpontosság és tolerancia: Az alkatrész méreteinek -különösen a tömítésre vagy összeszerelésre szánt alkatrészeknél- olyan tűréstartománnyal kell rendelkezniük, amely megfelel az interfész követelményeinek; ez közvetlenül befolyásolja a használt komponens hatékonyságát.
Szín és megjelenés: Válassza ki a megfelelő színt és felületkezelést (fényességi szintet) az általános termékkialakítás vagy az egyes funkciók vagy alkalmazások közötti különbségtétel szükségessége alapján. A színezést általában színes mesterkeverékek hozzáadásával érik el.
Vonatkozó tanúsítványok: A meghatározott iparágakban (például élelmiszerrel érintkezésbe kerülő alkalmazásokban vagy az elektronikai/elektromos szektorban) történő felhasználásra szánt alkatrészek esetében szükséges lehet ellenőrizni, hogy az anyag sikeresen megfelelt-e az adott iparág által előírt biztonsági vagy teljesítmény-standard értékeléseken.
